Kapor a „természet inzulinja”

2014.03.22. 13:53 adriai6

kapor_1_1395490945.JPG_768x1024

A kapor (Anethum graveolns L.) közismert gyógy- és fűszernövény. Eredetileg a Földközi-tenger vidékén termett, ahol még a mai napig is előfordul vadon. Európába és az akkori Pannóniába a római légionáriusok hozták be.
Mi található a kaporban ?

A nyersen fogyasztott kapor értékes antioxidáns. Kiváló C-vitaminforrás, amely a legfontosabb vízben oldódó antioxidáns és képes semlegesíteni az emberi szervezetben a szabad-gyököket, amelyek a sejtek károsodásáért felelősek. A növény tartalmaz még: A-vitamint, riboflavint, B1-, B2-, B3-, B6-, E-vitamint, valamint folsavat, pektint, kalciumot, vasat, rezet, magnéziumot, káliumot, foszfort, cinket és igen nagy mennyiségű rostot.

Jelentős antimikrobás hatása van, amellyel hozzájárul az immunrendszer fejlődéséhez. Fogyasztása képes csökkenteni a megnövekedett koleszterinszintet, miközben kiváló rostforrás.

Magas kálium tartalma segít rendben tartani a vérnyomást, így rendszeres fogyasztása nagy segítség a szívinfarktus és az agyvérzés megelőzésénél.

A növény illóolajának jellegzetes, semmivel össze nem téveszthető illata van.
Összetevői: d-karvon, d-limonen,alfa- fellandrén, fenilpropán anyagok. A flavonoidok közül a kvercetin több glikozidját, apigenint, vicenint tartalmaz. A karvon pedig a tumorellenes és antioxidáns hatásáról híresült el.

A növényben körülbelül 0,5% az illóolaj tartalom, míg a termésben 2,5-4%. (A termésben zsírolaj és fehérje is található. ) Többszörösen telítetlen zsírsavakat – omega 3 és 6-ot – és egyszeresen telített zsírsavat is tartalmaz – olajsavat.

Hogy mennyi a növény illóolaj tartalma, az a termőhelyétől és az időjárási tényezőktől is függ. A legtöbb aromaanyagot a virágzás után tartalmazza. A termésből nyert illóolaj kis adagban izgató, nagy adagban nyugtató hatású. A gyökérzeten kívül a növény minden része fogyasztható.

A kapor szervezetre gyakorolt hatásai

Gyomorerősítő hatása közismert, de vizelethajtóként is számon tartjuk, valamint nyugtató és antibakteriális hatása is van. Magjának illóolaja az emésztőrendszert támadó baktériumok szaporodását gátolja, így segít a hasmenést okozó mikroorganizmusok elleni küzdelemben.
Baktériumellenes hatása igen erős, képes meggátolni a káros kórokozók elszaporodását a belekben, és szervezetünk más tájékain is. Ebben a tekintetben a kapor vetekedik a ranglétrán a foghagyma erős baktériumölő tulajdonságaival.

A növény apiol tartalma izgatóan hat a paraszimpatikus idegrendszerre, jelentős értágulatot okoz. Férfiaknál a merevedési reflexet erősíti. Ilyen hatás érhető el például, néhány növényi szár rágógumiszerű rágcsálása révén.

A kapor szívkoszorúér-tágító, ajánlható angina pectoris esetén, csökkenti a magas vérnyomást, és jótékony hatású a szívizom vérellátása szempontjából. Elsőrendű étvágyfokozó, egyben szélhajtó is. Használata bélféregűző teák összetevőjeként is ismeretes.
A szájban megtelepedő baktériumok ellen is hatásos, friss leheletet biztosít.
A húgyúti betegségeket leggyakrabban az E. Coli baktérium okozza, amelynek megtelepedését a kapor meggátolja, így jelentősen hozzájárul a húgyutak egészségének a helyreállításához.

Fitoösztrogén hatása miatt a népgyógyászatban a renyhe menstruáció megerősítésére alkalmazzák. Várandósság alatt azonban éppen emiatt a hatása miatt nem ajánlott a szedése!

Vércukorszint csökkentő hatás

A kapor e hatását a vanádiumnak köszönheti, mert szabályozza az inzulin termelődését és megakadályozza a zsír elraktározódását. Így az elfogyasztott szénhidrát nem raktározódik le mint zsír, hanem egyenesen az izomsejtekbe jut és energiává alakul át.
A vanádiumnak koleszterinszint csökkentő hatása is van, de előszeretettel alkalmazzák erős fogak, csontok, izmok növelésére. Fogyasztásakor szálkásabb izomzathoz jutunk, de előírás szerint kell alkalmazni, mert a vanádium túladagolása nem szerencsés. A gyakorlat azt mutatja, hogy a kapor néhány hónap alatt jelentősen részt vesz a vér cukorszintjének a csökkentésében.

A kapor fogyasztása egész évben szükséges

A kapor Európában május végétől október közepéig szedhető, ez idő alatt rendszeresen fogyasztjuk mindenféle ételekhez, salátákhoz és öntetekként…
A friss kapor javasolt napi adagja körülbelül 8-10 dkg. Ennyihez nem tudunk az év minden napján hozzájutni, mert a téli időszakban nem jutunk friss kaporhoz. Éppen ezért kézenfekvő, hogy szárított kapor készítményhez jussunk. A kapor szárazanyagtartalma 7-8 %, tehát 10 dkg kapornak 7-8g szárítmány felel meg. Ez a mennyiség 10-12 db tabletta vagy kapszula.

A kapor a szárításra nagyon kényes dolog, mert az illóanyagok amelyek nagyon fontos összetevői a növénynek már 50-60 fok körül elpárolognak. A szárított zöldségként kapható nem javasolható, mert azt 75-80-90 fokon szárítják. Európában már több országban készítenek 100%-os kapor tablettát, amiben csak a tiszta kapor van, kötőanyagmentesen. Ez azért fontos, mert a kötőanyagok sokszor több kárt okoznak, mint hasznot…
Az egészségtudatos vásárlók ma már szinte minden táplálék kiegészítőből a kötőanyag menteset keresik. Ma már Magyarországon is érdemes körülnézni és keresni a 100%-os kapor tablettát a gyógynövény és bioboltokban. Aki a tablettát nem szereti, élő szárítmányként is megvásárolhatja.

Figyelem!

Várandósság alatt nem szabad kaprot szedni! Szoptatós anyukáknak pedig csak nagyon kis mennyiségben!
Gyermekeknél is elővigyázatossággal adható csak! Csak két év feletti gyerekeknél alkalmazzuk kis mennyiségben, két év alattiaknál inkább a kapormag teát használjunk kólika esetén!
A kaporolaj nagy mennyiségben és hosszú távon nem javasolt.

süti beállítások módosítása